2014. július 2., szerda

Velencei Biennále

Velencei Biennále
A Magyar Pavilon fogadóterének koncepciója


A csapat tagjai: 
Baji Hajnalka
Fekete Orsolya
Hamar László
Kétszeri Ádám
Lebhardt Ference
Sárospataki Máté



2014. január 31., péntek

2014. január 30., csütörtök

Irány a Rómaira - Római Part 2100 Víziója

Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? 


Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy a Római Part a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.



A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve. (PROBLEM PROFIT, blame fit: még ha etimológiailag nincs is köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé, jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)



A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.









FUNKCIONÁLIS SZAKASZOLÁS

A Római Partot víziónkban szakaszoltuk. Az egyes szakaszok különböző fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken.
Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. 
A Római Part csak a mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott stratégiai iránymutatásban.

TÉRSÉG FEJLESZTÉSI MODELLJE:


1. Pontszerű, nagyobb volumenű beruházások, húzóprojektek. Állami és/vagy
magántőke felhasználásával. (Sajtház, fogadóterek, Gázgyár revitalizáció)

2. Ezzel párhuzamosan közlekedési infrastruktúra fejlesztése. (Nánási út-Királyok
útja közlekedési tengely kiszélesítése)

3. Szabályozási rendszer többlépcsős változtatása a Római Partot kiszolgáló telekstruktúra
átalakulása érdekében.

4. Kisebb magán beruházások a kiszolgáló zónában. (új kiszolgáló létesítmények,
pl: strand)

5. Telekértéknövekmény a környező területeken. Ezáltal a térség felértékelődése.

6. Térség közterületeinek egységes megújulása, általános színvonal emelése.
(emeltszintű kerékpárút, gyalogoshíd Újpestre)

Római Part, mint Óbuda északi korzója...

ZÓNÁK BEMUTATÁSA:

1. zóna

A Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs, sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.

2. zóna

Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelen-tőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lomséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. Az lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.

3. zóna

Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A par-ti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.

4.zóna
A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda, a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.


5. zóna

A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket kielégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.




6. zóna

A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására. 

A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.
Itt kell megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.: vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak. Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való kihasználtságát, használhatóságát.

7.zóna
A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok”. A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.








































VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK
Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet. Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését. A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. Az tározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.











BEFEJEZÉS
Reményeink szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.

Pályázatot készítették:
1.  Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA, BCE
2.  Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE
3.  Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)
4.  Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)
5.  Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis Szakképző Iskola, 2013)
6.  Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA, BCE
7.  Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
8.  Reith Péter – Közgazdász BSc, BME
9.  Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

2014. január 24., péntek

Tata - Esterházi kastélykert rekonstrukciós terve

Az őszi félév során Sipos Andival közösen késztettük el kertrekonstrukciós koncepciótervünket a tatai Esterházi kastély kertjére. A feladat nehézségét a tulajdonviszonyokból származó kettősség adta: míg a kastély belső kertje a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van és csak részben nyitott a nyilvánosság számára, addig a külső terület önkormányzati terület és jelenleg is közparkként funkcionál.

TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE TATA VÁROSSZÖVETÉBEN

Tata legnagyobb vonzereje a mindenütt jelen lévő, mozgó, élő víz: a tavak, patakok, csatornák, források, fürdők, vízimalmok, zsilipek, vízesések, kutak, szökőkutak, csobogók. Ez összefüggő szabályozott rendszer, olyan minőségben, amilyen legközelebb talán Selmecbánya környékén vagy Dél-Csehországban fordul elő. Ezek a vizes területek különböző funkciókat látnak el, illetve karakterük is különböző.

A nagy kiterjedésű Öreg-tó, melynek partja érintkezik a tervezési területtel, a legjelentősebb és legismertebb felszíni víz Tatán. Itt fontos szerepe van a turizmusnak, és a terület rekreációs jellegének. Az Öreg-tó Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket, ezért a közel 250 hektáros tó, a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik, kiemelt jelentőségű vizes élőhely. a tó jelenléte az Esterházy-kastély parkjának területén rendkívül meghatározó a tervezés és a park hangulata és látványkapcsolatok szempontjából.

A tervezési terület, a kastély és annak parkja az Öreg tó partján és a vár mellett fekszik. a tervezési terület környezete a város központjában helyezkedik el és kiemelt rekreációs térként funkcionál. A terület intézményi ellátottsága jó, a lakóépületeken kívül találunk a közelben egy szakközépiskolát, sportpályákat, kis boltokat valamint a vendéglátó egységeket is.
A távolabbról érkező látogatók a május 1. út felől gépjárművel is könnyedén megközelíthetik a kastélyt.  A gyalogos útvonalak kisvárosias karaktere kiváló felvezetőként szolgál a kastélylátogatáshoz, nem beszélve a nagy kiterjedésű zöldfelületekről, amelyek övezik.
Tata az ősidők óta lakott település. 1727-ben a tatai uradalmat, tatát és a környező falvakat Esterházy József vásárolta meg.
Az első négy Esterházy gróf életében, 1721-1811 között Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. Ekkor zajlott le a mocsaras területek lecsapolása is Mikoviny Sámuel tervei szerint valamint a Fellner Jakab tervezte Esterházy kastély is elkészült. A kastély  kertjét is a barokk formanyelv jellemezte. Ebből az időből maradt ránk a mai kert egyik dísze, a Szökőkútnimfa szobra, amely mára megrongálódott, restaurálásra szorul.
1790-ben a kastély kertjére Isidore Canevale készített átmeneti stílusú kerttervet, majd 1830-ban Carl Ritter elkészítette az angol kert tervét.
Az 1867-es kiegyezés után megkezdődött Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása, kisebb gyárak (cukorgyár, bőrgyár, gőztéglagyár, pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyár) építése. A kastélyhoz kapcsolódóan ekkor létesült a cukorgyár, amelyet a tájképi park ölelt körbe. A cukorgyárat a színház követte, amelyet hanyatlásakor le is bontanak és az épület helyén a park terjeszkedhet. Ebből az 1913-as bővülésből valók a ma is meglévő kerti elemek: a grotta és lourdes-i barlang.
 938-ban Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése történt, aminek következtében a település később a Tata nevet vette fel. A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változásokat hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később 1954-ben, indult meg, amikor Tatát várossá nyilvánították.
A kastélyban, az Esterházyak elmenekülése, 1945 után, elmegyógyintézet működött, amelynek megszűnése után a Műemlékvédelmi Igazgatóság fennhatósága alá került az épület a hátsó parkjával együtt. Az elmegyógyintézet ideje alatt a kastély hátsó kertje elszakadt a külső, tóparti résztől, egy kerítéssel élesen elkülönítették. Így a mai napig ez a két kertrész külön életet folytat, a tulajdonviszonyok és kialakításuk nagy mértékben különbözik egymástól.

VIZSGÁLATOK
A tervezési terület alapvetően két jelenleg különböző karakterű kertrészre különül. Az egyik a kastély kerítései mögött elterülő, úgyevezett belső kert, a másik pedig a közhasználatban lévő, a tóparti sétányhoz kapcsolódó külső park. A terület ilyen fajta értelmezésében annak megközelítése a kertrészeknek megfelelően különböző módokon történik.
A városból a külső park területére alapvetően három irányból érkezhetünk, ezek a belépési pontok biztosítják a területre érkezést, azonban helyzetükből és szerepükből adódóan mégsem érzékeljük ezeket a ppontokat tényleges kapuként, sokkal inkább a környező történeti területekhez kapcsolódó természetes átmenetnek, átvezető zónáknak. A tó körül futó parti sétány nagyobb egységben is egységet képvisel, melynek megbontása nem javasolt, ezért a fent említett a konkrét tervezési területet érintő „bejárati zónák” kezelése jelenleg helyénvaló.
A Kastély belső kertjének megközelítése teljesen más karakterű, hiszen a kastély épületei és a hozzá tartozó belső kert alapvetően zárt struktúrát mutat. megközelíthetősége a területhatár pontszerű, tényleges kapu szerű felnyitásaival oldható meg. Az első ábrán piros pontokkal jelöltük a potenciális bejáratok helyeit, ezek számának és szükségességének  mérlegelése a tervezés során szükésgszerű.
A belső kert és a külső park területeinek kapcsolata, a kettő között húzódó határvonal kezelése kérdéses. Mivel a két területegység tulajdonjogi szempontból is elkülönül a teljes terület egységének kialakítása nehézkes. Azonban egyfajzta kapcsolat kialakítása egyes látványtengelyek megnyitása, valamint a belső kert közösségi használatra való ideiglenes megnyitása, kultúrális programok szervezése révén megvalósítható.



A meglévő úthálózat rendszerea tervezés során átértékelendő. A második ábrán jelöltük azokat a nyomvonalakat illetve egybefüggő burkolt felületek kialakítására alkalmas területeket melyek gyalogos közlekedés szempontjából elengedhetetlenek, mindenképp megtartandóak, valamint azokat az útszakaszokat melyek nem feltétlenül indokoltak, a jelenleg nem túl átgondolt bejárati rendszerhez kapcsolódnak, a kert jövőbeni működésének átgondolását követően ezek a nyomvonalak kiiktathatóak, vagy áthelyezhetőek.
A kert műemléki jelentősségű elemei, valamint fontos pontszerű objektumai mindenképp megtartandóak, szükség esetén rastaurálandóak és egyes elemek áthelyezhetőek.
A kert egyik legnagyobb problémáját a túl sűrű növényállomány jelenti.



 KONFLIKTUSOK ÖSSZEGZÉSE
A tatai kastélykert a közterületektől erősen elhatárolódik, és ez által elszigeteltté vált. A tatai Öreg-tó körüli sétányról letérve, a kastélykapun keresztül közelíthető meg, és egyelőre nincs közvetlen kapcsolata a közparkkal.
A helyszíni bejárások során az a benyomás ért minket, hogy a kert kis mérete ellenére túlságosan felszabdalt illetve nagy az elemsűrűsége. Ennek megfelelően a terület egyik legnagyobb problémájának a léptékvesztettségét tartjuk.
Másik fontos probléma kastély funkcióváltása és az ebből adódó következmények: terület az utóbbi időben teljesen kiüresedett és ennek következtében a kert és az épületek is hanyatlásnak indultak. A fenntartás hiánya nagymértékben amortizálta a területet, a növényállomány túlburjánzott, a nagy burkolt felületek és térrészek kihasználatlanul állnak.
A harmadik fontos probléma, ami felmerült a kastélykert bejárásakor az a történetiség rejtett jelenléte. A kert állagának romlása - a felismerhetetlenségig roncsolt szobrok és építmények -, a részek közötti összefüggés és egység hiánya a „történeti hangulat” elvesztését vetítik előre. Fontosnak tartjuk ennek a folyamatnak a leállítását és visszafordítását, hogy a kert múltbeli rangját visszakaphassa.
TERVEZŐI HOZZÁLLÁS, TERVEZÉSI IRÁNYELVEK:
A tatai kastélypark tervezése során visszafogott, mérsékelt beavatkozásra törekedtünk, amely során főként a kert letisztítását tűztük célul. Úgy gondoljuk, hogy a növényállomány kezelése révén, vagyis a minőségi növekedés által, a tér egységessé és letisztulttá válik.
A tervezési hozzáállásunknak megfelelően, a jelenlegi állapotot figyelembe véve, csak szükséges átalakításokat gondoltunk, felesleges bontás nélkül. A ma is létező történeti emlékeket restaurált állapotban kívánjunk továbbra is megőrizni a kertben, ugyanakkor néhány régi elemet is szeretnénk újra megjeleníteni.
A kastély angol kertjében egy vízarchitektúrát láthatunk a korabeli ábrázolásokon. Mivel Tatát, ma a vizek városának is nevezik, ezért a város arculatához is illeszkedve, szeretnénk visszaállítani a kerti tavat az őt tápláló kis patakkal együtt.

A TERV:

ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELVEK
A tatai kastélypark rekonstrukciós tervének készítésekor az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy a jövöbeni kertfelúíjtás során a kert teljes területén jelentős minőségemelkedés fog bekövetkezni mind az egyes kerti berendezlések, burkolatok, mind pedig a terület épületállománya szintjén. Az alapvető célkitűzésünk tehát egyfajta magasabb minőség megteremtése volt. Véleményünk szerint a működő területmegújítás kulcsa a gondos és jó fenntartás, enélkül mindenféle felújítás hiábavaló.
Ennek megfelelően tervünk a jó fenntarthatóság szempontjait szem előtt atrtó alapvetően egyszerű térszerkezetet ábrázol, jelenlegi állopothoz képest nem túl sok változtatást eszközöl. Legradikálisabb beavatkozásnak az egykori vízrendszer helyreállítása számít. a növényállomány kezelésével, erős ritkításával egy jól átlátható, egyértelmű kerti teret alkottunk meg, ügyelve a fontos látványtengelyek kialakítására. Úgy gondoljuk, hogy ez a jelenleg mostoha sorsú kert már néhány visszafogott beavatkozás által is méltó környezetévé válhat a tatai esterházy kastélynak.

NÖVÉNYÁLLOMÁNY KEZELÉSE
A terület jelenlegi növényállománya túságosan sűrű, a kert megjelenését a hangsúlyok hiánya miatt egyöntetűvé és egyben átláthatatlanná teszi, a kert használata nem egyértelmű. a növényállomány jelenlegi állApota helyenként csökkenti a kert élvezeti értékét, ezért egy letisztult térszerkezetet adó, radikális átalakítás, ritkítás napjainkra esedékessé vált. A tömegesen ritkított felületek biztosítják a legjelentősebb látványtengelyek kialakulását.
A kastélypark belső területén, az épületnek teret adva, kitisztítottuk a nimfás szökőkút környezetét és létrehoztunk egy gyepes tisztást, mely a jelenlegi állapotokhoz képest kiterjesztett méretű központi sétatér egyik magját képezi. A park külső területén is végeztünk egy hasonló jellegű tisztítást a kastély szélességében a tópartig, ezzel teret és látványt teremtve az épületnek.
Fontosnak tartjuk a ma is meglévő jó minőségű és dekoratív növényállományok megőrzését. A vizsgálatokban kiemeltünk néhány értékesebb egyedet és csoportot, amelyekre különleges figyelmet szenteltünk a tervezés során. Például kert észak-keleti határán fekvő fekete fenyő csoportra a kitisztult térnek köszönhetően már a kastélyból is rálátás nyílik.
A növényállomány pótlására is szükség volt bizonyos kertrészeken. A terasz bejárhatósága érdekében egy alaposabb tisztításra illetve dekoratív (illatos, virágos cserjék) növénycsoportok telepítését javasoljuk. A kert szezonalitását növelendő évelő- és egynyári ágyak kiültetését is ajánljuk.

AZ EGYKORI VÍZRENDSZER HELYREÁLLÍTÁSA
A kastélypark történetének tanulmányozása során a legnagyobb potenciáltt a tájképi kert vízrendszerének visszaállításában láttuk. Mivel ennek helyreállítása vízügyi szempontból megoldható, ezért az egykori tó és a hozzá kapcsolódó patak medrét szeretnénk visszaállítani. A vízi elem segíti a történeti hangulat erősítésében, Tata szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a víz jelenléte valamint az emberek közérzetét is javítja.

KÖZLEKEDÉSI FELÜLETEK HÁLÓZATA
Az úthálózat legnagyobb részét, legfontosabb közlekedési nyomvonalakat megtartottuk közel azonos nyomvonalban, azonban burkolati minőség változását mindenképp javasoljuk. a központi sétatérhez kapcsolódó körbejárható sétányt a kert keleti oldalán elhelyezkedő, ideiglenes bejárat illetve újonnan kialakított szabadtéri kiállítótér irányában egy lefüződő sétanyomvonallal bővítettük, valamint a tóhoz kapcsoldóan, a patak felett áthaladó  kisebb sétányrésszel gazdagodott a kert. nagyobb egybefüggő burkolt felületek alakultak ki az épüetekhez kapcsolódóan, egyrészt a kocsiszín épülete mellett, valamint a kastély épületszárnyai között elhelyezkedő belső udvarban. A terület bejáratait átértékeltük, az általunk már szükségtelennek minősített bejáratokat megszüntettük.

KERTRÉSZLET TERVE:


Az egykori kastélypark a tulajdonviszonyok változása miatt két részre szakadt, a nyugati terület a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van, a keleti rész pedig a helyi önkormányzat tulajdonába került. Fontosnak tartjuk, hogy a tatai kastélypark a tulajdonviszonyi különbözőségek ellenére legalább időszakosan összenyitható legyen a két terület. Ezt segítvén a területhatáron egy kaput helyeztünk el. ehhez kapcsolódik egy kisebb fogadótér illetve egy alösvény, ami a belső kert útrendszerébe vezet be. Az új kapu által a kastély északi oldalán elhelyezett szabadtéri kiállítótér is látogatható. Az itt megvalósuló időszakos kiállítások keretében terveztük az elkülönülő kertrészek alkalmankénti összenyitását, így lehetőség nyílna a kert bemutatására egy nagyobb közönségnek.
a szabadtéri kiállítótérhez kapcsolódik a belső kert területén elhelyezkedő kiterjesztett méretű központi sétatér, mely ezentúl rendezett állapotban magasabb minőségben tölti be funkcióját és magában foglalja a visszaállított vízrendszert is.
Az ugynevezett külső park területén nem sok változás történt, a növényállomány ritkításán illetve a burkolatok felújításán túl áthelyezésre került a lovas szobor és a váza is, a terület továbbra is közparkként funkcionálna, a tóparti sétány a későbbiekben is a park értékes részét képezi.
A műemléki jelentőségű épületekbe főként turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló, vendéglátó és kultúrális funkciók költöznének.
rendezvénytér: A kastély épületszérnyai között elhelyezkedő belső udvart egy fás burkolt térré szeretnénk átalakítani, amely különböző rendezvényeknek, szabadtéri színháznak, vetítéseknek adhat majd helyet. Mivel ez egy könnyen lezárható terület, ezért a kastélyszálló magánrendezvényeinek helyszíneként is kiváló.
a kocsiszín környzete megújult növényvilágával és burkolataival (lépcsők, járdák) kiváló térként szolgál az általunk javasolt Kocsiszín kávézóterasz kialakításához. A nagyobb burkolt felületek kisebb pódiumoknak, bárpultoknak adnak helyet, amelyek nyár esti koncertek, előadások során használhatóak. Emellett a kocsiszín épülete nem csak a kiszolgálást segítheti, hanem kellemetlenebb időjárási viszonyok esetén a vendégek a belső terében is tartózkodhatnak.

POSZTEREK:









2013. november 29., péntek

Székelyudvarhely, Kuvartető - Hősök temetője

Megbízó: Civil Kurázsi Egyesület Székelyudvarhely

Tervező hallgatók: Baji Hajnalka, Dancs Nikoletta, Farkas Evelin, Ilyés Miklós, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Papp Dóra Csilla, Reith Anita, Sipos Andrea

Konzulens tanárok: Dr. Fekete Albert, Dr. Balogh Péter István, Gecséné Tar Imola
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Feladat: 
A székelyudvarhelyi Civil Kurázsi egyesület felkérésére a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tájépítész és kertművész mesterszakos hallgatói tervezési műhelygyakorlat keretében a székelyudvarhelyi Kuvar tetőn elhelyezkedő ’Hősök temetője’ és környezetének tájépítészeti rehabiltációját készítették el. A tanulmányterv elkészítését egy székelyudvarhelyi helyszíni szemle és felmérés indította 2013. szeptember 10-12 között, s ezt követően a 10 diák a három egyetemi szaktanár segítségével szeptember folyamán állította össze a dokumentációt. A tanulmányterv célja lehetséges – bizonyos elemek tekintetében elvi – tájépítészeti megoldások, fejlesztési irányok felvázolása, amelyek ötleteket, támpontokat nyújthatnak a helyi közösségnek az emlékhely és környezetének kulturált rendezését illetően. A tanulmány különböző megközelítésekben tárgyalja az emlékhely felújításának lehetőségét, s két egymástól lényegesen eltérő megoldási irányt vázol fel: egy „visszafogott” a jelenlegi állapotokat lehetőség szerint leginkább megőrző, illetve egy „fantáziadúsabb” a változásokat előnybe részesítő megoldást. A tanulmányterv alapján tehát kivitelezés nem ajánlott. Esetleges irányvonalak leszögezése után a konkrét felújítási munkákat kiviteli tervek készítése kell, hogy megelőzze.

Székelyudvarhely Románia legbelső részében - majdnem középpontjában - helyezkedik el. Székelyföld szíve. Székelyudvarhelyen belül a tervezési terület a városközponttól dél-nyugatra, a Kuvar tető található. A Nagy Küküllő folyó a tető lábánál, nyugati oldalon folyik. A területtől délre található a Rókavárosként emlegetett városrész. Itt számos gyógyforrás fellelhető, melyek a Sós-fürdők nevet viselik. 
TERÜLETE: 4779,21 haLAKOSSÁG: 36 948 fő (2002)MAGYAR LAKOSSÁG:35 357 fő




Történeti háttérA legősibb leletek a település déli területén található Budvár környékén kerültek feltárásra, melyek feltehetően Neolitikumból, Bronz- és Vaskorszakból származnak. A belvárostól északra határvédelmi célokból épült, római korból származó udvarhelyi erődítmény (castrum) közelében, római katonai fürdők maradványait tárták fel. A város egyik legrégebbi műemléke a XIII. századi négykaréjos Jézus szíve kápolna, melynek jellegzetes elemei a téglapadlós belső tér, festett kazettás mennyezet, zsindelytető.
Székelyudvarhelyet az ókorban Dacia Superior északkeleti határának, a Keleti-Kárpátok belső vonuatainak egyik táboraként tartották számon. Az 1330-as évekből sármazó első források Uduorhel néven emlegetik, mely a székelyek ispánjának helyi udvarára utalt, azonban a település már korábban is létezett. Az Árpád-korban valószínűleg Telegd névre hallgatott, mezővárosi rangra emelkedése (Oppidum Udvarhely) Zsigmond király nevéhez köthető. A XVII. században Bethlen Gábor használta először a 'Székely' előnevet.
Városfejlődési szempontból a legkiemelkedőbb időszak a XX. század elejére tehető, amikor a középkorban kialakult mezőváros jellegzetes arculatához, jelenetős beruházások eredményeképpen új városnegyedeket, lakótelepeket csatoltak. A település, mint iskola- és fürdőváros vált híressé, tekintettel az itt fellelhető gyógyhatású sósfürdőkre, iszapra és ásványvizekre. A város lakossága az 1850-es évektől az 1910-ig 41%-kal, majd az elmúlt száz év alatt hétszeresére nőtt.
A vizsgálati és tervezési terület a Kuvar tető, amely a város déli kivezető útja mentén helyezkedik el, napjainkban a Hősök temetőjének ad helyet. A terület térképi előzményeit kutatva kiderült, hogy az első (17661785) és második (18061869) katonai felmérésen még nem lelhető fel semmiféle a város mai temetőire utaló jel. A vizsgált zöldfelület kegyeleti helyként való kezelése új keletű.
A harmadik katonai térkép (18721884) viszont a Kuvar tetővel szemközt, a Rákóczi út nyugati oldalán kaszárnyákat jelöl, amelyekhez a katonai temető megjelenése köthető. A Hősi temető 1928-ban létesült, s ide a környék elhunyt, hozzátartozókkal nem bíró háborús hőseit, katonáit temették. Valószínűleg a helyi kaszárnyában a fertőzések, betegségek miatt elhunyt katonák is itt kaptak helyet. Később a temető bizonyos részeit a város lakóinak is fenntartották, úgynevezett idegenek temetőjeként működött.. Egy kripta is felépült, amely a terület nyugati bejáratánál fekszik.  Ennek megközelíthetősége céljából épült a Rákóczi Ferenc útról induló hosszú lépcsősor, amely mára már megrongálódott. A kriptában román hősi halottak nyugszanak. Később a második világháború után német katonákat temettek el valós sírokba, a terület keleti részébn. 1986-ban a temetőt fel újították , és a katonai síroknak új, egységes formát adtak.
A kegyeleti helyhez kapcsolódva, a Kuvar tető egy magasabb pontján 1989-ben indult meg a csillagvizsgáló építése. Az építkezéseket a cérnagyár tulajdonosa kezdeményezte, mivel kedvtelésből foglalkozott a csillagászat tudományával is. Az épület, sajnos, már csak részleteiben maradt meg, használhatóságának érdekében felújításra szorul.





Miért fontos ez a helyszín?
Székelyudvarhelyet neves iskolái miatt már egészen az 1700-as évek végétől iskolavárosként szokták emlegetni. Oktatási, kulturális, művészeti és gazdasági szempontból is fontos szerepet töltött be a település Erdély fejlődésében. Tervezési területünkhöz kapcsolódóan is fontos megemlítenünk a közvetlen környezetben elhelyezkedő oktatási célú intézményeket.
Körülbelül 15 éve létesült a Kuvar tetőn a Román Apáca és Árvaház. Jelenleg a Liceul Teoretic Marin Preda intézményi egység részét képezi. Az intézményi terület közvetlen közelében etnikai betelepítés történt a településen belül - a tömbházakban kiemelkedően magas a román lakosság mértéke.
A tervezési területtől keleti irányban új társasházas lakónegyed épült a közelmúltban. Környezete jelenleg még rendezetlen. A teljes terület önkormányzati tulajdon részét képezi - fiatal családok a szociális juttatásként kapnak itt lakásokat.
A tervezési terület keleti szomszédságában található a közel múltban felépült ANL-es lakópark,
amely több száz fiatal, gyerekes családnak ad otthont.
A Hősök temetője Székelyudvarhely déli bejáratánál, a 137-es út mentén fekszik. A területtől pár száz méterre helyezkedik el a Küküllő-híd, amely a várost elkerülő autóút is egyben. A híd kapcsolatot biztosít továbbá a tervezési területek körüli lakónegyedek és a Nagy-küküllő jobb partján elterülő rekreációs helyszínek (strand, sportpályák, sétatér stb.) között.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezési terület fontos csomópont, amely gyalogosok számára kiváló útvonallá tudna válni, amennyiben sikerülne a területet rendezni és ezzel biztonságossá tenni. Elhelyezkedéséből kifolyólag főként a környékbeli lakósok használnák, viszont egy-két attraktív elemmel (pl. kilátó) belvárosi lakókat is ki lehetne csalogatni ide. A közelben található lakóépületek számára kiváló zöldfelületté válhat.
A hely történeti szempontból is fontos. Első sorban az első és második világháborúnak állít emléket.
Viszont a Hősök temetője az idegenek temetőjeként is szolgált, így a város más nemzetiségű lakóinak a nyughelye is.

Vizsgálati munkarészek:
- Helyszíni vizsgálatok 
              - Látványkapcsolatok
              - Területhasználatok, növényállomány
              - Konfliktusok
- Előképek  
              - Hadisírok gondozásáról
              - Klasszikus példák

              - Speciális példák

Javaslati munkarészek:
- Térérzékelés
- Útvonalvezetés
- Alsó fogadó terület, sírkápolna és lépcső
- Katonai temető 
- Civil temető 
- Egykori csillagvizsgáló épülete
-  Felső fogadó terület 
- Információs rendszer és berendezési tárgyak


AZ UTAK KÜLÖNBÖZŐ KARAKTERŰ KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEI:

1. Meglévő állapot
2. A katonai temető szigorú szerkesztettségéhez igazodó „szögletesebb”, geometrizáló, szabályos nyomvonalkialakítás. (A jelenlegi állapothoz leginkább alkalmazkodó megoldás.)
3. Egyenes vonakkal határolt, mégis lazább, a szabálytalanságot magában hordozó nyomvonalszerkesztés.
4. Íves vonalakkal határolt, organikus, „szalagszerű” nyomvonalszerkesztés.

AZ ÚTVONAL KÜLÖNBÖZŐ FELFOGÁSÚ STRUKTÚRÁI:

1. Tereket magára felfűző, tereket magában foglaló, helyenként kiszélesdő útvonal. Az út ilyenkor nem csak áthaladásra szolgál, az egyes teresedések rövid tartózkodásra késztetnek.

2. Ez a nyomvonalszerkesztés az út „útszerűségét” hangsúlyozza. Az egyes objektumok az út nyomvonaláról elszakadnak, különálló objektumokként jelennek meg a térben. Az út nyomvonala sokkal koncentráltabban a területen való áthaladást szolgálja.

„ PANORÁMA-SÉTÁNY ”  KIALAKÍTÁSA

A terület táji léptékű látványkapcsolatok tekintetében jó adottságokkal rendelkezik, melyek jelenleg részben kihasználatlanok, ezért a területet szegélyező sűrű növényállomány helyenkénti megbontása, valamint egyes ideális panorámaképeket feltáró helyszíneken való kilátópontok egyértelmű kijelölése javasolt. 
Az egyes kilátópontok az információs rendszerhez szorosan kapcsolódnak, illetve a tervezett információs rendszer ezekhez igazodik. A kilátópontokból impozáns látványkapcsolatok nyílnak a környező tájra, városképre. A kijelölt pihenő, illetve kilátópontok összeköttetéséből létrejövő úgynevezett „panoráma-sétány” idomul a területet feltáró útvonalhoz, érdekessége, hogy a környező táj értékeit kiemelő „panorámaképeket” fűzi fel magára.



Az elkészített dokumentáció végén két koncepciótervet készítettünk el közösen, melyek összefoglalják és egyesítik a vizsgálati és elméleti tervezési szakasz tanulságait, eredményeit. 

„A” verzió
Az „A” verzióként bemutatott terven láthatjuk a „visszafogott” hozzáállást tükröző, csak kisebb beavatkozást igénylő tervezői választ a tervezési terület egészére. Javaslatunk szerint ebben a változatban az útvonal vezetése megmarad - csak néhány helyen bővül ki az új funkcióknak megfelelően. A sírkápolna kétoldali járdái között hierarchiát teremtettünk a dél-nyugati oldal kiszélesítése révén. A kedvezőbb terepi adottságoknak köszönhetően innen kellemes látványkapcsolat alakítható ki a szemközti Budvár irányába. A másik burkolati bővület az egykori csillagvizsgáló épülete környékén látható. Az épület kilátóvá való átalakítása szük-ségessé teszi a jobb megközelíthetőséget. Ennek megfele-lően az eredeti úthálózatról lenyúló, a kilátó bejárata előtt kiteresedő, majd újra visszacsatlakozó mellék útvonalat hoztunk létre. 
A két már bemutatott, fogadó- és végpont között megtalál-ható katonai és civil temetőkben jelen koncepció a kegye-leti szempontokat előtérbe helyezve nem módosítja a sírok 
pozícióját. A hantok felszámolását viszont mindenképpen javasoljuk, mivel így kedvezőbb téri helyzet alakulhatna a nagyobb összefüggő gyepfelületnek köszönhetően, ami a drámai hatás mellett a fenntartást is megkönnyítené. Rá-adásul a terület fenntartása is könnyebb, megjelenése ez-által kulturáltabb. A területen berendezési tárgyak, ülőfelületek, világítás el-helyezése szükségszerű. Ezt a 2.1.8. fejezetben bemutatottak szerint javasoljuk megvalósítani. A jelenlegi értékes növényzet megtartása mellett a kedvezőbb látványkapcsolatok érdekében bizonyos pontokon irtás javasolt (1.5.2. fejezet). Koncepciónkban a kilátóterasz környezetében, a felső fogadó területen kisméretű fákból álló, szabályos formájú (gömbjuhar) fasor telepítését java-soljuk. A terület határán végigfutó fasor messziről is erős jelszerű elemként vezetné a látogatót a kilátó felé, ezzel is 
vonzóbbá, reprezentatívabbá téve ezt a felső területet.



„B” verzió
A „B” verzió az előzővel ellentétben szabadabban keze-li a jelenlegi adottságokat, kereteket. Koncepciónk cél-ja – amellett, hogy a tervezési területbe való komolyabb beavatkozás mellett foglal állást – az is, hogy érzékenyen viszonyuljon a meglévő állapothoz. Javaslatunk szerint ebben a változatban az út nyomvonala megmarad, ám formavilágában eltér a jelenlegitől. Ebben a tervben nagyon erős elemként jelenik meg az információs rendszer. A terület egységességének megteremtése érde-kében a már ismertetett „időszalag-koncepció” alkalmazá-sát javasoljuk (2.1.8.). A tervezési terület egészén végigfutó időszalag egymás után felfűzi a különböző objektumokat, emlékhelyeket, emlékező helyeket. A látszóbeton szalag 
következetesen és folyamatosan végigfut az egész terüle-ten. Néhol ülőfelületként, néhol támfalként és/vagy információs rendszerként egyszerre funkcionál. Az útvonalvezetés szempontjából kiemelt pozícióba kerül a sírkápolna (egyik kezdőpont), az obeliszk és a kilátótorony. A sírkápolna környezete az „A” verzióhoz hasonlóan nyugati irányba kissé elhúzott. Ebben a változatban azonban nagyobb beavatkozást javaslunk nem csak a sírkápolna 
közvetlen környezetében, de a felvezető lépcső mentén is. Az obeliszk eredeti tere kis mértékben összeszűkül, hogy ezáltal a kanyargó út részévé válhasson, s így az obeliszk, 
középponti szerepe miatt nagyobb hangsúlyt kap. A katonai sírok összerendezésével és a hantok felszámolásával a temető-hangulat helyett emlék-, illetve emlékezőhelyet 
kapunk, ennek köszönhetően pedig szélesebb kör számára válhat érdekessé és értékessé ez a hely. A civil temető területén a terep átalakításával, sokkal kedvezőbb téri helyzet alakítható ki, mely a terület egészére jótékony hatással képes lenni. A csillagvizsgáló jelszerű építménnyé, kilátótoronnyá való átalakítását javasoljuk. A hozzá kapcsolódó felületek pedig ehhez méltóan kezelendőek. Koncepciónkban ezt a felső fogadó területet a civil temetőben megtalálható hullámzó terepjátékra reflektálva, rézsűben elfogyó lépcsőkkel, íves vonalakkal, ligetes fatelepítéssel javasoljuk kialakítani.