2012. október 3., szerda

Széll Kálmán tér - a „Vár kapuja”

forrás: http://epiteszforum.hu/node/19765




















Városépítészeti szempontok
„Vár kapuja” koncepció
A budai várhegy a tömegközlekedéssel érkező látogatók, turisták számára a Széll Kálmán tér felől közelíthető meg a legkézenfekvőbben. A pályaudvarokról egyetlen tömegközlekedési vonallal érhető el a tér: a Déli pályaudvar felől villamossal (18, 61, 59) vagy metróval (2-es metróvonal), a Nyugati pályaudvarról a 4-es, 6-os villamossal, a Keleti pályaudvarról metróval (2-es metróvonal). A Vár elsődleges tömegközlekedési kapcsolata, a Várbusz is innen indul. Jelenlegi állapotában a leromlott állagú és méretei ellenére túlzsúfolt tér, a keskeny járdájú elhanyagolt Várfok utca azonban nem használja ki ezt a fajta adottságot, méltatlan szerepére. Városépítészeti koncepciónk célja a Vár méltó kapujának kialakítása.
„Zöld Gyűrű” koncepció
A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park - Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza.
Park, vagy gyalogos tér kérdése
A Széll Kálmán teret jelenleg és a távlati jövőben is fontos tömegközlekedési kapcsolatokat elosztó térként tételezzük fel. Használatát a tömegközlekedési eszközök közötti gyalogos forgalom (villamos-villamos, villamos-busz, villamos-metró, busz-metró), valamint a Fény utcai piac (bevásárlóközpontok) és a Városmajor (lakóterületek) közötti fontos gyalogos kapcsolat határozza meg, mely a Dékán utca – Csaba utca útvonalon zajlik. Jelenlegi állapotában a villamosforduló, a nagyszámú és kaotikusan szétszórt buszmegálló és a szeszélyes pozíciójú árusító bódék miatt a tér tájékozódásra alkalmatlan, zűrzavaros, elhanyagolt megjelenésű. A Dékán utca-Csaba utca útvonalon intenzív gyalogos forgalom zajlik, az emberek a síneken, balesetveszélyes, szétfagyott, pihenő nélküli lépcsőn bukdácsolva érik el céljukat. A tér átalakításakor egy szellős, jellemzően gyalogos forgalomra használt térburkolatos közlekedő teret képzeltünk el, ahol a természet, a zöld felület a lombkorona magasságában jelenik meg jellemzően, így adva árnyékot, ugyanakkor minimálisan befolyásolva a gyalogos használatot. Összességében tehát nem parkot, hanem levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos teret javaslunk kialakítani.
Általános térrendezési, építészeti kérdések
„Vár kapuja” koncepció – beavatkozási pontok
A teret kétszintesre tervezzük kialakítani. A felső térszínen, a Várfok utca és a Vérmező utca találkozásakor a villamos sínek felett, illetve a Postapalota mellett, a Krisztina körút felé néző rendezetlen zöld háromszög fölé nyúlóan alakul ki a „Vár kapuja tér”, amely zöld felületekkel, kilátópontokkal, kényelmi funkciókkal (étterem, kávézó, illemhely) tagolt gyalogos tér. Megközelítése közvetlenül a Széll Kálmán térről kültéri mozgólépcsőkkel és teraszos lépcsősorral történik, a gyalogos sétánnyá alakított Várfok utca is ide torkollik, melynek fontos megmaradó eleme a Várbusz. A Krisztina körút felé térszínen leállóhelyet javaslunk a turistabuszok számára a csoportok kirakása / felszedése idejére (várakozás nem történik), erről a térről teraszos lépcsősorral vagy lifttel juthatunk fel a „vár kapuja” térre. A tér helyet ad információs pontnak is, ahol turisztikai szolgáltatások érhetők el.
A Várfok utca alsó szakasza gyalogos sétánnyá alakul. Kikerül róla az autóforgalom, megmarad a Várbusz, amely az utca alján fordul. Megfontolandó egyes buszjáratok továbbvitele a fény utcai piac felé. A tér egységes, egy szintben kialakított térburkolatot kap (nincs kiemelt járda), csak a buszmegállók kerülnek kiemelésre. Megszűnik a közvetlen lehajtás a Csaba utca felé, így az úttest alatt átvezetett gyalogos átjáró a lehető legkisebb szélesség alatt halad át, így inkább „híd” jellegű, mintsem aluljáró. A sétány oldalain intenzív zöldet, fasorokat javaslunk kialakítani.
A Széll Kálmán tér új térburkolatot kap, melynek peremeire tervezünk intenzívebb zöld telepítéseket, belső terein klasszikus városi tér alakul ki, újratervezett/formált óra-szobor alatt, így tartva meg és egyben formálva újra a mára kultikussá vált találkozó helyet („találkozunk az óra alatt”). A tér új állapotában alkalmas rendezvények, pl. „Budai Karácsonyi Vásár” befogadására. A Széll Kálmán tér széleire telepített villamos megállók felett a terepalakításból „származtatott” előtető-rendszer készül, amely egyben a „vár kapuja tér” padozatát is alkotja.
A Dékán utca – Csaba utca gyalogos forgalmának számára szintbeli átvezetést javaslunk a Várfok utca alatti átjárón keresztül. A Csaba utca induló szakaszáról kikerül a gépkocsi forgalom, kizárólag gyalogos sétányként funkcionál. Javítandó a Városmajor felé vezető szakaszának járdavilága, igényesebb térburkolattal, felújított fasorral.
A Retek utca jelenleg szűkös, de intenzív gyalogosforgalmat bonyolító útvonal, elsősorban a Margit körút és a Piac között. A kevésbé értékes épületállomány és a Trombitás kert egy részének majdani bontásával javasoljuk ezt a szakaszt kiszélesíteni, a Dékán utcai toroknál gyalogos térré alakítani. Ez a kiszélesedő, éttermi fogyasztóterekkel, intenzív zöldfelületekkel tagolt tér a térfal megszakításával kinyílik a Széll Kálmán tér felé is. Egyes hangsúlyos pontjain magasabb, toronyszerű pontokat javaslunk, amelyek az eklektikus városépítés azon hagyományához nyúlnak vissza, amely a kiemelt csomópontokat, utcasarkokat tornyokkal, sarokerkélyekkel jelölte meg. A Retek utca Szilágyi Erzsébet fasor felőli végénél tömbbelsőn átvezető gyalogos kapcsolatot javaslunk a Retek utca és a Széll Kálmán tér felé vezető zebra között.
Átkötést javaslunk a Városmajor felé a Krisztina körút – Várfok utca találkozásánál kialakított zebra vonalában az Ignotus utca felé. A meglévő épületállomány vizsgálata során ebben a pozícióban két olyan épületet is találtunk, mely kevésbé karakteres, így akár átépíthető, akár bontható lenne. Elképzelésünk szerint az átvezetés a földszinten, az épület alatt történne meg, tehát nem tervezzük a térfal hangsúlyos megszakítását.
„Vár kapuja” koncepció – gyalogos irányok – térhasznosítás
A Széll Kálmán tér jelenlegi és tervezett használata során a következő gyalogos irányokat állapítottuk meg:
  • Tömegközlekedési kapcsolatok átszálló forgalma
  • Piac - Városmajor útvonal
  • Várfok sétány
A gyalogos használat a teret két egyenlőtlen térfélre osztja. A középső és a keleti térfél intenzív gyalogos átmenő irányú közlekedés helyszíne, ezt gyalogos városi térként javasoljuk kialakítani. A zöldfelület a peremein intenzívebb (por-, és zajvédelem), míg a tér közepe klasszikus városi tér („óra tér”). A nyugati térfélen intenzívebb parkosítást javaslunk, esetleg kávézó/étterem létesítésével. A Széna térről végső állapotban kikerül a Volán állomás, helyére sportparkot javaslunk, jégpályával, gördeszka-pályával stb. A várfal részeként budai helytörténeti / várostörténeti múzeumot lehetne kialakítani a megmaradó étterem mellett, esetleg annak részeként.
„Vár kapuja” koncepció – térfalak
A térfalakban egyetlen helyen javaslunk jelentősebb nyitást: a Retek utca keleti végén, a Dékán utca – Trombitás kert környezetében, így „folyatva” át a gyalogos tereket a Széll Kálmán térről a Millenáris felé. Változatlan térfali struktúra melletti átkötéseket javaslunk Városmajor felé a Retek utca nyugati végében, tömbbelsőn át.

forrás: http://ingatlanmagazin.com/galeria/?pID=109078&gID=686

A jelenlegi tervek szerint ilyen lesz a Széll Kálmán tér
A jelenlegi tervek szerint ilyen lesz a Széll Kálmán tér






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése