2014. január 30., csütörtök

Irány a Rómaira - Római Part 2100 Víziója

Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? 


Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy a Római Part a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.



A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve. (PROBLEM PROFIT, blame fit: még ha etimológiailag nincs is köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé, jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)



A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.









FUNKCIONÁLIS SZAKASZOLÁS

A Római Partot víziónkban szakaszoltuk. Az egyes szakaszok különböző fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken.
Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. 
A Római Part csak a mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott stratégiai iránymutatásban.

TÉRSÉG FEJLESZTÉSI MODELLJE:


1. Pontszerű, nagyobb volumenű beruházások, húzóprojektek. Állami és/vagy
magántőke felhasználásával. (Sajtház, fogadóterek, Gázgyár revitalizáció)

2. Ezzel párhuzamosan közlekedési infrastruktúra fejlesztése. (Nánási út-Királyok
útja közlekedési tengely kiszélesítése)

3. Szabályozási rendszer többlépcsős változtatása a Római Partot kiszolgáló telekstruktúra
átalakulása érdekében.

4. Kisebb magán beruházások a kiszolgáló zónában. (új kiszolgáló létesítmények,
pl: strand)

5. Telekértéknövekmény a környező területeken. Ezáltal a térség felértékelődése.

6. Térség közterületeinek egységes megújulása, általános színvonal emelése.
(emeltszintű kerékpárút, gyalogoshíd Újpestre)

Római Part, mint Óbuda északi korzója...

ZÓNÁK BEMUTATÁSA:

1. zóna

A Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs, sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.

2. zóna

Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelen-tőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lomséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. Az lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.

3. zóna

Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A par-ti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.

4.zóna
A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda, a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.


5. zóna

A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket kielégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.




6. zóna

A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására. 

A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.
Itt kell megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.: vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak. Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való kihasználtságát, használhatóságát.

7.zóna
A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok”. A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.








































VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK
Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet. Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését. A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. Az tározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.











BEFEJEZÉS
Reményeink szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.

Pályázatot készítették:
1.  Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA, BCE
2.  Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE
3.  Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)
4.  Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)
5.  Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis Szakképző Iskola, 2013)
6.  Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA, BCE
7.  Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
8.  Reith Péter – Közgazdász BSc, BME
9.  Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése