2013. november 29., péntek

Székelyudvarhely, Kuvartető - Hősök temetője

Megbízó: Civil Kurázsi Egyesület Székelyudvarhely

Tervező hallgatók: Baji Hajnalka, Dancs Nikoletta, Farkas Evelin, Ilyés Miklós, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Papp Dóra Csilla, Reith Anita, Sipos Andrea

Konzulens tanárok: Dr. Fekete Albert, Dr. Balogh Péter István, Gecséné Tar Imola
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Feladat: 
A székelyudvarhelyi Civil Kurázsi egyesület felkérésére a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tájépítész és kertművész mesterszakos hallgatói tervezési műhelygyakorlat keretében a székelyudvarhelyi Kuvar tetőn elhelyezkedő ’Hősök temetője’ és környezetének tájépítészeti rehabiltációját készítették el. A tanulmányterv elkészítését egy székelyudvarhelyi helyszíni szemle és felmérés indította 2013. szeptember 10-12 között, s ezt követően a 10 diák a három egyetemi szaktanár segítségével szeptember folyamán állította össze a dokumentációt. A tanulmányterv célja lehetséges – bizonyos elemek tekintetében elvi – tájépítészeti megoldások, fejlesztési irányok felvázolása, amelyek ötleteket, támpontokat nyújthatnak a helyi közösségnek az emlékhely és környezetének kulturált rendezését illetően. A tanulmány különböző megközelítésekben tárgyalja az emlékhely felújításának lehetőségét, s két egymástól lényegesen eltérő megoldási irányt vázol fel: egy „visszafogott” a jelenlegi állapotokat lehetőség szerint leginkább megőrző, illetve egy „fantáziadúsabb” a változásokat előnybe részesítő megoldást. A tanulmányterv alapján tehát kivitelezés nem ajánlott. Esetleges irányvonalak leszögezése után a konkrét felújítási munkákat kiviteli tervek készítése kell, hogy megelőzze.

Székelyudvarhely Románia legbelső részében - majdnem középpontjában - helyezkedik el. Székelyföld szíve. Székelyudvarhelyen belül a tervezési terület a városközponttól dél-nyugatra, a Kuvar tető található. A Nagy Küküllő folyó a tető lábánál, nyugati oldalon folyik. A területtől délre található a Rókavárosként emlegetett városrész. Itt számos gyógyforrás fellelhető, melyek a Sós-fürdők nevet viselik. 
TERÜLETE: 4779,21 haLAKOSSÁG: 36 948 fő (2002)MAGYAR LAKOSSÁG:35 357 fő




Történeti háttérA legősibb leletek a település déli területén található Budvár környékén kerültek feltárásra, melyek feltehetően Neolitikumból, Bronz- és Vaskorszakból származnak. A belvárostól északra határvédelmi célokból épült, római korból származó udvarhelyi erődítmény (castrum) közelében, római katonai fürdők maradványait tárták fel. A város egyik legrégebbi műemléke a XIII. századi négykaréjos Jézus szíve kápolna, melynek jellegzetes elemei a téglapadlós belső tér, festett kazettás mennyezet, zsindelytető.
Székelyudvarhelyet az ókorban Dacia Superior északkeleti határának, a Keleti-Kárpátok belső vonuatainak egyik táboraként tartották számon. Az 1330-as évekből sármazó első források Uduorhel néven emlegetik, mely a székelyek ispánjának helyi udvarára utalt, azonban a település már korábban is létezett. Az Árpád-korban valószínűleg Telegd névre hallgatott, mezővárosi rangra emelkedése (Oppidum Udvarhely) Zsigmond király nevéhez köthető. A XVII. században Bethlen Gábor használta először a 'Székely' előnevet.
Városfejlődési szempontból a legkiemelkedőbb időszak a XX. század elejére tehető, amikor a középkorban kialakult mezőváros jellegzetes arculatához, jelenetős beruházások eredményeképpen új városnegyedeket, lakótelepeket csatoltak. A település, mint iskola- és fürdőváros vált híressé, tekintettel az itt fellelhető gyógyhatású sósfürdőkre, iszapra és ásványvizekre. A város lakossága az 1850-es évektől az 1910-ig 41%-kal, majd az elmúlt száz év alatt hétszeresére nőtt.
A vizsgálati és tervezési terület a Kuvar tető, amely a város déli kivezető útja mentén helyezkedik el, napjainkban a Hősök temetőjének ad helyet. A terület térképi előzményeit kutatva kiderült, hogy az első (17661785) és második (18061869) katonai felmérésen még nem lelhető fel semmiféle a város mai temetőire utaló jel. A vizsgált zöldfelület kegyeleti helyként való kezelése új keletű.
A harmadik katonai térkép (18721884) viszont a Kuvar tetővel szemközt, a Rákóczi út nyugati oldalán kaszárnyákat jelöl, amelyekhez a katonai temető megjelenése köthető. A Hősi temető 1928-ban létesült, s ide a környék elhunyt, hozzátartozókkal nem bíró háborús hőseit, katonáit temették. Valószínűleg a helyi kaszárnyában a fertőzések, betegségek miatt elhunyt katonák is itt kaptak helyet. Később a temető bizonyos részeit a város lakóinak is fenntartották, úgynevezett idegenek temetőjeként működött.. Egy kripta is felépült, amely a terület nyugati bejáratánál fekszik.  Ennek megközelíthetősége céljából épült a Rákóczi Ferenc útról induló hosszú lépcsősor, amely mára már megrongálódott. A kriptában román hősi halottak nyugszanak. Később a második világháború után német katonákat temettek el valós sírokba, a terület keleti részébn. 1986-ban a temetőt fel újították , és a katonai síroknak új, egységes formát adtak.
A kegyeleti helyhez kapcsolódva, a Kuvar tető egy magasabb pontján 1989-ben indult meg a csillagvizsgáló építése. Az építkezéseket a cérnagyár tulajdonosa kezdeményezte, mivel kedvtelésből foglalkozott a csillagászat tudományával is. Az épület, sajnos, már csak részleteiben maradt meg, használhatóságának érdekében felújításra szorul.





Miért fontos ez a helyszín?
Székelyudvarhelyet neves iskolái miatt már egészen az 1700-as évek végétől iskolavárosként szokták emlegetni. Oktatási, kulturális, művészeti és gazdasági szempontból is fontos szerepet töltött be a település Erdély fejlődésében. Tervezési területünkhöz kapcsolódóan is fontos megemlítenünk a közvetlen környezetben elhelyezkedő oktatási célú intézményeket.
Körülbelül 15 éve létesült a Kuvar tetőn a Román Apáca és Árvaház. Jelenleg a Liceul Teoretic Marin Preda intézményi egység részét képezi. Az intézményi terület közvetlen közelében etnikai betelepítés történt a településen belül - a tömbházakban kiemelkedően magas a román lakosság mértéke.
A tervezési területtől keleti irányban új társasházas lakónegyed épült a közelmúltban. Környezete jelenleg még rendezetlen. A teljes terület önkormányzati tulajdon részét képezi - fiatal családok a szociális juttatásként kapnak itt lakásokat.
A tervezési terület keleti szomszédságában található a közel múltban felépült ANL-es lakópark,
amely több száz fiatal, gyerekes családnak ad otthont.
A Hősök temetője Székelyudvarhely déli bejáratánál, a 137-es út mentén fekszik. A területtől pár száz méterre helyezkedik el a Küküllő-híd, amely a várost elkerülő autóút is egyben. A híd kapcsolatot biztosít továbbá a tervezési területek körüli lakónegyedek és a Nagy-küküllő jobb partján elterülő rekreációs helyszínek (strand, sportpályák, sétatér stb.) között.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezési terület fontos csomópont, amely gyalogosok számára kiváló útvonallá tudna válni, amennyiben sikerülne a területet rendezni és ezzel biztonságossá tenni. Elhelyezkedéséből kifolyólag főként a környékbeli lakósok használnák, viszont egy-két attraktív elemmel (pl. kilátó) belvárosi lakókat is ki lehetne csalogatni ide. A közelben található lakóépületek számára kiváló zöldfelületté válhat.
A hely történeti szempontból is fontos. Első sorban az első és második világháborúnak állít emléket.
Viszont a Hősök temetője az idegenek temetőjeként is szolgált, így a város más nemzetiségű lakóinak a nyughelye is.

Vizsgálati munkarészek:
- Helyszíni vizsgálatok 
              - Látványkapcsolatok
              - Területhasználatok, növényállomány
              - Konfliktusok
- Előképek  
              - Hadisírok gondozásáról
              - Klasszikus példák

              - Speciális példák

Javaslati munkarészek:
- Térérzékelés
- Útvonalvezetés
- Alsó fogadó terület, sírkápolna és lépcső
- Katonai temető 
- Civil temető 
- Egykori csillagvizsgáló épülete
-  Felső fogadó terület 
- Információs rendszer és berendezési tárgyak


AZ UTAK KÜLÖNBÖZŐ KARAKTERŰ KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEI:

1. Meglévő állapot
2. A katonai temető szigorú szerkesztettségéhez igazodó „szögletesebb”, geometrizáló, szabályos nyomvonalkialakítás. (A jelenlegi állapothoz leginkább alkalmazkodó megoldás.)
3. Egyenes vonakkal határolt, mégis lazább, a szabálytalanságot magában hordozó nyomvonalszerkesztés.
4. Íves vonalakkal határolt, organikus, „szalagszerű” nyomvonalszerkesztés.

AZ ÚTVONAL KÜLÖNBÖZŐ FELFOGÁSÚ STRUKTÚRÁI:

1. Tereket magára felfűző, tereket magában foglaló, helyenként kiszélesdő útvonal. Az út ilyenkor nem csak áthaladásra szolgál, az egyes teresedések rövid tartózkodásra késztetnek.

2. Ez a nyomvonalszerkesztés az út „útszerűségét” hangsúlyozza. Az egyes objektumok az út nyomvonaláról elszakadnak, különálló objektumokként jelennek meg a térben. Az út nyomvonala sokkal koncentráltabban a területen való áthaladást szolgálja.

„ PANORÁMA-SÉTÁNY ”  KIALAKÍTÁSA

A terület táji léptékű látványkapcsolatok tekintetében jó adottságokkal rendelkezik, melyek jelenleg részben kihasználatlanok, ezért a területet szegélyező sűrű növényállomány helyenkénti megbontása, valamint egyes ideális panorámaképeket feltáró helyszíneken való kilátópontok egyértelmű kijelölése javasolt. 
Az egyes kilátópontok az információs rendszerhez szorosan kapcsolódnak, illetve a tervezett információs rendszer ezekhez igazodik. A kilátópontokból impozáns látványkapcsolatok nyílnak a környező tájra, városképre. A kijelölt pihenő, illetve kilátópontok összeköttetéséből létrejövő úgynevezett „panoráma-sétány” idomul a területet feltáró útvonalhoz, érdekessége, hogy a környező táj értékeit kiemelő „panorámaképeket” fűzi fel magára.



Az elkészített dokumentáció végén két koncepciótervet készítettünk el közösen, melyek összefoglalják és egyesítik a vizsgálati és elméleti tervezési szakasz tanulságait, eredményeit. 

„A” verzió
Az „A” verzióként bemutatott terven láthatjuk a „visszafogott” hozzáállást tükröző, csak kisebb beavatkozást igénylő tervezői választ a tervezési terület egészére. Javaslatunk szerint ebben a változatban az útvonal vezetése megmarad - csak néhány helyen bővül ki az új funkcióknak megfelelően. A sírkápolna kétoldali járdái között hierarchiát teremtettünk a dél-nyugati oldal kiszélesítése révén. A kedvezőbb terepi adottságoknak köszönhetően innen kellemes látványkapcsolat alakítható ki a szemközti Budvár irányába. A másik burkolati bővület az egykori csillagvizsgáló épülete környékén látható. Az épület kilátóvá való átalakítása szük-ségessé teszi a jobb megközelíthetőséget. Ennek megfele-lően az eredeti úthálózatról lenyúló, a kilátó bejárata előtt kiteresedő, majd újra visszacsatlakozó mellék útvonalat hoztunk létre. 
A két már bemutatott, fogadó- és végpont között megtalál-ható katonai és civil temetőkben jelen koncepció a kegye-leti szempontokat előtérbe helyezve nem módosítja a sírok 
pozícióját. A hantok felszámolását viszont mindenképpen javasoljuk, mivel így kedvezőbb téri helyzet alakulhatna a nagyobb összefüggő gyepfelületnek köszönhetően, ami a drámai hatás mellett a fenntartást is megkönnyítené. Rá-adásul a terület fenntartása is könnyebb, megjelenése ez-által kulturáltabb. A területen berendezési tárgyak, ülőfelületek, világítás el-helyezése szükségszerű. Ezt a 2.1.8. fejezetben bemutatottak szerint javasoljuk megvalósítani. A jelenlegi értékes növényzet megtartása mellett a kedvezőbb látványkapcsolatok érdekében bizonyos pontokon irtás javasolt (1.5.2. fejezet). Koncepciónkban a kilátóterasz környezetében, a felső fogadó területen kisméretű fákból álló, szabályos formájú (gömbjuhar) fasor telepítését java-soljuk. A terület határán végigfutó fasor messziről is erős jelszerű elemként vezetné a látogatót a kilátó felé, ezzel is 
vonzóbbá, reprezentatívabbá téve ezt a felső területet.



„B” verzió
A „B” verzió az előzővel ellentétben szabadabban keze-li a jelenlegi adottságokat, kereteket. Koncepciónk cél-ja – amellett, hogy a tervezési területbe való komolyabb beavatkozás mellett foglal állást – az is, hogy érzékenyen viszonyuljon a meglévő állapothoz. Javaslatunk szerint ebben a változatban az út nyomvonala megmarad, ám formavilágában eltér a jelenlegitől. Ebben a tervben nagyon erős elemként jelenik meg az információs rendszer. A terület egységességének megteremtése érde-kében a már ismertetett „időszalag-koncepció” alkalmazá-sát javasoljuk (2.1.8.). A tervezési terület egészén végigfutó időszalag egymás után felfűzi a különböző objektumokat, emlékhelyeket, emlékező helyeket. A látszóbeton szalag 
következetesen és folyamatosan végigfut az egész terüle-ten. Néhol ülőfelületként, néhol támfalként és/vagy információs rendszerként egyszerre funkcionál. Az útvonalvezetés szempontjából kiemelt pozícióba kerül a sírkápolna (egyik kezdőpont), az obeliszk és a kilátótorony. A sírkápolna környezete az „A” verzióhoz hasonlóan nyugati irányba kissé elhúzott. Ebben a változatban azonban nagyobb beavatkozást javaslunk nem csak a sírkápolna 
közvetlen környezetében, de a felvezető lépcső mentén is. Az obeliszk eredeti tere kis mértékben összeszűkül, hogy ezáltal a kanyargó út részévé válhasson, s így az obeliszk, 
középponti szerepe miatt nagyobb hangsúlyt kap. A katonai sírok összerendezésével és a hantok felszámolásával a temető-hangulat helyett emlék-, illetve emlékezőhelyet 
kapunk, ennek köszönhetően pedig szélesebb kör számára válhat érdekessé és értékessé ez a hely. A civil temető területén a terep átalakításával, sokkal kedvezőbb téri helyzet alakítható ki, mely a terület egészére jótékony hatással képes lenni. A csillagvizsgáló jelszerű építménnyé, kilátótoronnyá való átalakítását javasoljuk. A hozzá kapcsolódó felületek pedig ehhez méltóan kezelendőek. Koncepciónkban ezt a felső fogadó területet a civil temetőben megtalálható hullámzó terepjátékra reflektálva, rézsűben elfogyó lépcsőkkel, íves vonalakkal, ligetes fatelepítéssel javasoljuk kialakítani.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése